Genetikával a wellness és a betegség-ellenállóság területén

Az élelmiszerbiztonság és az állatjólét növekvő mértékben foglalkoztatja a tejtermékeket fogyasztó közvéleményt. A fogyasztó által diktált követelmények mellett ott találjuk a tejtermelők törekvését is egészséges, profitábilis tehénállományok kialakítására. A két oldal céljainak összetalálkozása vezetett a betegségekkel szembeni ellenálló képesség növelését célzó genetikai értékelések fejlődéséhez.

Az USA-ban használt főbb szelekciós indexek valamilyen mértékben hasznosítják a CDCB és/vagy a Zoetis által számított értékeket. Az általunk leginkább ajánlott DWP$ (Dairy Wellness Profit $) index tartalmazza legnagyobb súlyozással az egészségi tulajdonságokat, ráadásul különlegessége, hogy gazdaságossági számítások is alátámasztják az érvényességét.

A CDCB Health Traits illetve Zoetis Wellness Traits összefoglaló megjelöléssel közzétett eredmények nem azonos adatbázisból származnak, bár a két adatbázis között van átfedés. A CDCB a hivatalos termelés-ellenőrzésbe vont tehenek egészséggel kapcsolatos eseményeinek adatait használja, míg a Zoetis a vele együttműködő állományokból nyeri az adatokat, függetlenül attól, hogy egy adott állomány milyen termelés-ellenőrzési státuszban van. A kétféle értékelés tulajdonságai között sok az átfedés, azonban pl. sántaságrezisztenciát csak a Zoetis közöl. Ugyanígy a Zoetisnél találunk mutatót a tehenek légzőszervi betegségére, a vetélésre vagy a cisztásodásra, illetve az ikerellésre való hajlam, továbbá a bor- jak ellenálló képessége vonatkozásában. A közzététel módját illetően: a CDCB -3 és +3 közötti értékekben fejezi ki a fajta átlagához (0) való viszonyt; az eltérés %-ban értendő. A Zoetisnél ugyanakkor 100 az átlag, az értékek jellemzően 85 és 115 közé esnek, és 5 egység fe- lel meg egy szórásértéknyi eltérésnek. Praktikusan, mindkét esetben, minél magasabb értéket látunk, annál ked- vezőbb rezisztenciára számíthatunk.

A World Wide Sires meggyőződése szerint a lehető legtöbb modern tudással kell felvérteznie magát minden tenyésztőnek ahhoz, hogy a legjobb tenyésztési döntést hozhassa meg. Ezért minden aktív tenyészbikánk komplett Zoetis-teszttel rendelkezik, egyszersmind honlapunkon mind a CDCB, mind a Zoetis értékelése megtalálható. Bízunk benne, hogy ezzel is meg tudjuk különböztetni magunkat számos más piaci szereplőtől! A fentebb érintett tulajdonságcsoport egyik legfontosabb eleme a tőgygyulladás-rezisztencia.

A masztitisz közismerten az egyik legfontosabb és legköltségesebb betegség a tejtermelő állományokban. Ma egy klinikai tőgygyulladásos eset teljes költségvonzatát 128 és 444 dollár közé teszik. A tőgy befertőződése – akár klinikai, akár szubklinikai tünetekben nyilvánul meg – gazdasági hatásában jócskán túlmegy a gyógykezelési költségen, ami amerikai adatok szerint „csupán” 24%-ot jelent. Az elvesztett tejmennyiség (31% a meg nem termelődő, illetve 18% a kiöntendő tej részesedése a kiesésben), az elhúzódó újravemhesülés (23%-ot jelent az emiatti veszteség, akár selejtté válás) és az extra munkaigény (4%) adja a veszteségek háromnegyedét.

A megfelelő fejési módszer, az állattartás higiéniája, a tehénkomfort szerepét a megelőzésben nagyon jól ismeri a szakma, még ha ezek színvonala olykor hagy is maga után kívánnivalót. Sokak gondolkodásába azonban a mai napig nem épült be, hogy milyen hatásos eszköz a kezünkben a genetika, azaz tenyésztés révén a tőgygyulladás-rezisztencia növelése.

A CDCB Mastitis és a Zoetis Mastitis mutatók egyszerűen használható, hatékony segítséget nyújtanak a helyes döntésekhez.

Természetesen a szomatikussejt-pontszám (SCS) már több, mint 25 éve nyújt eszközt a tőgyegészség genetikai javításában. Logaritmikus érték utal a várható szomatikus sejtszámra, amely összefügg a termelt tej mennyiségével és jelzi a tőgygyulladás valamilyen szintű jelenlétét. Az 1990-es évek közepén 3,0 felett indult a tenyészbikák átlagos SCS-értéke. Kevesen gondolták, hogy napjainkra az átlag (a 2015-ben született bikák, mint bázispopuláció átlaga) 2,31-re csökken, ami sejtszámra lefordítva 100 ezerről 50 ezerre csökkenést jelent. (A közzététel a mai napig 3,0-as bázishoz képest történik, megfelelő korrekcióval. Amely bika pl. 2,95 SCS értékkel jelenik meg, annak átlagos, kifejlett lánya 2,31 + (2,95-3,0) = 2,26 SCS értékű lesz.)

Nagy adatmennyiségek feldolgozása azonban ahhoz a felismeréshez vezetett, hogy az SCS tendenciájában megfelelő képet ad ugyan a genetika és a tényleges betegség-előfordulás összefüggésében, mégsem ez adja a ma elérhető legpontosabb előrejelzést, hanem a már megnevezett két genomikus információ, azaz a CDCB Mastitis és a Zoetis Mastitis. Statisztikailag jól értelmezhető méretű állományt e három mutató alapján kvartilisekre osztva a legrezisztensebb és legkevésbé rezisztens 25-25 % között sokkal markánsabban mutatható ki a különbség a két közvetlen, genomikus mutató segítségével.

Süpek Zoltán
Holstein Genetika Kft.