Fokozódik a genetika szerepe a tejtermelésben

A 2000-es év bizonyos értelemben fordulópontot jelentett a holstein-fríz tenyésztés történetében.Ettől kezdve, a DPR (Daughter Pregrancy Rate) mutató megjelenésével, sikerült megtörni azt a 40 éves tendenciát, amely a tehenenkénti tejhozam növekedésével párhuzamosan a fertilitás romlásával volt jellemezhető. Évtizedeken át beleégett a fejekbe, hogy a termelés és a reprodukció antagonista módon működnek. Ez az addig alátámasztható összefüggés azonban bizonyíthatóan megdőlt!

Amerikai adatok szerint a törzskönyvezett holstein-fríz populáció termelési átlaga 2021-ben 12722 kg volt, kétszerese az 1960-as szintnek.

A fertilitáshoz kapcsolódó mutató megjelenését követő két évtizedben (az ezredfordulótól napjainkig) az amerikai holstein-fríz fertilitása a termelés növekedésével azonos ütemben javult (1. ábra), ami a DPR mutató alakulása mellett azon mérhető le, hogy pusztán 2010 és 2020 között a termékenyítési index (egy vehem előállításához szükséges termékenyítések száma) 2,5-ről 2,0-ra csökkent.

Ez a tendencia más élvonalbeli országokra is jellemző volt az elmúlt 10-15 évben. Nem vitatható, hogy a fejlődésben jelen- tős szerepet játszott a professzionálisabbá váló menedzsment és takarmányozás, több szakértelem jelenik meg a borjú- és növendéknevelésben, a stresszmentesebb tartásban, az ellés körüli kulcsfontosságú időszakban, a tehén- monitoring-rendszerek térhódításában.

Ez alighanem jól tudatosult a tejtermelők szemléletében. Az azonban sokkal kevésbé, hogy a javuló eredményekben az egyre értékesebb genetika (az állatok képességi szintjében és a rendelkezésre álló információk körének szélesedésében érhető tetten) mennyire fontos tényező. Sőt, a kiváló genetika hatása fokozottan nyilvánul meg azokon a telepeken, ahol magas színvonalú a menedzsment.

Minél magasabb a termelési szint, annál inkább érzékelhető a telje- sítmény-különbség a jobb és gyengébb genetikájú egyedek között. Ezt a tényt tudományos elemzések támasztják alá intenzívebb és extenzívebb gazdálko- dási körülmények között egyaránt. A fertilitáshoz kapcsolódó mutatók folyamatosan épülnek be a tenyésztési indexekbe, és bár a fertilitási tulajdonságok öröklődésének lehetősége viszonylag alacsony, hajlamosak vagyunk alulértékelni őket, figyelembevételük fokozatosan javítja a fajta ebbéli teljesítményét.

Friss tanulmányok egyenesen arra utalnak, hogy az elmúlt húsz évet tekintve a genetika hatása fokról fokra meghaladta a menedzsmentbeli javulás által kiváltott hatást, és ez az olló egyre inkább nyílóban van (2. ábra). Ráadásul nem csupán a tejhozam profitál a gene- tikai fejlődésből, hanem más szegmensek, különösen a fertilitás is. Biztonsággal levonható a gyakorlat számára a következtetés: a jól kézben tartott tejtermelő üzemek számára a termelésben és a szaporodásbiológiai teljesítményben történő további előre- lépés kulcsa a genetikában rejlik.

Melyek az állományomban a kedvenc teheneim?

A tehenek között sétálva, inspirációt merítve, érdemes átgondolni a számítógépről ismert adatokat: hány laktációt teljesítenek a teheneim; melyek a fő se- lejtezési/kikerülési okok; melyek a kedvenc teheneim, és miért ők azok? És a fő kérdés: Mit jelentene nekem az, ha minden tehenem olyan lenne, mint a kedvencem?!

Mekkora teheneket szeretnék öt év múlva?

E kérdéssel ráirányítjuk a figyelmünket arra, hogy mely küllemi tulajdonságok igazán fontosak számunkra, illetve kell-e egyáltalán valamely küllemi jellemző(k)re különös hangsúlyt helyeznünk? Minden tejtermelő gazdaság valódi célja a jövedelemtermelés. Abban az irányban kell gondolkodnunk, amellyel a jövedelemtermelő képességet tudjuk javítani. Esetenként ez azzal is járhat, hogy figyelmünket a küllem felől más, a jövedelemtermelést közvetlenül befolyásoló mutatók felé fókuszáljuk!

Nem biztos például, hogy az átlagosnál nagyobb, magasabb tehenekre van szükségünk. Sokkal többet ígér, ha tehene- ink az átlagos körüli testméretekkel rendelkeznek, ugyanakkor kellő tejelő erőt mutatnak, de nem túlfinomultak, kétirányú tulajdonságaik az optimális- hoz közeliek, miközben minél feszesebb elülső tőgyfél-illesztés, kiváló tőgyfüggesztés, kívánatos bimbóméretek és bimbóhelyeződés jellemzi őket. Az ilyen lineáris ábra elsőre szokatlannak tűnhet hagyományos szemmel, mégis jobban szolgálja céljainkat!

Öt évre előre tekintve, hogyan nézzen ki, és hogyan teljesítsen a majdani „tökéletes” tehenem?

Erre a kérdésre válaszolva azt kell tudatosítanunk, hogy csupán a jövőbe- li tehenünk külső megjelenése jut-e eszünkbe, avagy elsőként éppenséggel a termelése, reprodukciója és egészségi paraméterei?

Igen jellemző a mai gondolkodásra, hogy túl szoros párhuzamot von a küllemi jellemzők és a várható teljesítmény között. Ez a múltban gyökerezik, ami- kor a fizikális megjelenés adta az egyik fő támpontot a teljesítmény hátteréül. A genetikai értékelés azonban nagy utat járt be az elmúlt harminc évben. Kutathatóvá és elkülöníthetően megfogalmazhatóvá váltak a tehén külső megjelenésétől esetenként független tulajdonságok, információk.

A legszemléletesebb példa: Aggódunk a sántaság miatt? Ahelyett, hogy abban reménykednénk, hogy egy ránézésre kiváló lábalakulás kialakítása fog segíteni, közvetlenül választhatunk olyan tenyészbikát, amelynek genomikus sántaság-rezisztencia indexe kiváló: ez bizonyítottan sokkal hatékonyabb eszköz a tenyésztő kezében!

Miben szeretném a legnagyobb előrelépést látni a következő öt évben? Termelésben, küllemben vagy a reprodukciós és az egészségi tulajdonságokban?

Nem egyszerű felvetés, hiszen nyilván legtöbben mindegyik területen szeretnének javítani. Régi tapasztalat azonban, hogy ha mindenre egyformán akarunk hangsúlyt helyezni, semmiben sem érjük el a megfelelő eredményt.

Tegyük fel tehát elemekre bontva a kérdéseket: Ha választani kellene a termelés és a küllem között, melyiket helyeznénk előtérbe? Vagy: Melyiket választanánk: a szaporodásbiológiai teljesítmény vagy az általános egészségi (rezisztencia) szint emelését? (Utóbbiban gondoljunk különös hangsúllyal a tranzíciós időszak anyagforgalmi betegségeire és a tőgy- gyulladásra!) Ezek eldöntése után te- hetünk fel specifikusabb kérdéseket, például a morfológia és betegségellenállóság tekintetében.

Így jutunk el az ötödik fő kérdéshez, amely nem egyszerű, de az igazi prioritások mélyebb megismeréséhez vezet.

Rangsoroljuk a táblázatban szereplő tulajdonságcsoportokat a magunk fontossági sorrendje szerint!

A bemutatott 5 kérdéssel tisztázhatjuk magunkban, hogy valójában milyen tehén előállítása a szándékunk.

Ennek ismeretében tegyünk összevetést a táblázatban látható tenyésztési indexek összetételével!

(Táblázatunk egyszerűen, az indexek részletes össze- tételének elemzése nélkül segít az eligazodásban. Azt jelöljük, hogy az adott index mekkora súlyt helyez az egyes területekre.)