TÉVHITEK A HOSSZÚ HASZNOS ÉLETTARTAMMAL KAPCSOLATBAN

1. tévhit

A termelők túl sokáig tartják meg a teheneiket; a zenitjükön túl lévő teheneiktől sem válnak meg, ezért jobb a hasznos élettartam-mutatójuk Mitch Breunig (tulajdonos gazda, Mystic-Valley Dairy): A telepünkön a legidősebb tehenek a legprofitábilisabbak, mindaddig, amíg egészségesek és jól termelnek. Az idősebb tehenek valószínűleg kicsit több munkát igényelnek az ellés körüli időszakban, de ha van egy jó protokollunk, akkor ez nem lehet gond. A farmgazdálkodás művészete annak megtalálásában áll, hogy mikor célszerű adott tehenet selejtezni és másikat állítani be helyette. Kevin Jörgensen (az SSI senior bikaértékelője, a Mystic-Valley vállalkozás résztulajdonosa): Minden hónapban megnézzük a legnagyobb életteljesítményű teheneket a próbafejést követően. Elképesztő látni, hogy mit teljesítenek ezek a tehenek!

Számosan a hatodik, sőt hetedik laktációjuknál tartanak, a legidősebb már a tizedikben van, és koruk ellenére az állomány legjobb termelői közé tartoznak. Érdekességképpen: 33 tehén van a Mystic-Valley-n, amelyek már elkerülték a 200 ezer fontot (91 ezer kilogrammot), és három kivételével 86 pont feletti külleműek, az a három is 80 pont felett van. A küllemnek tehát ma is megvan a szerepe a nagy életteljesítményben.

A Mystic-Valley egy gyorsan fejlődő vállalkozás Wisconsinban, több mint 400 fejőstehénnel. A hangsúlyt a tej beltartalmára és az egészségi tulajdon ságokra helyezik, amelyet funkcionális küllemmel támogatnak. Így érik el teheneik hosszabb élettartamát és nagyobb nyereségtermelő képességét.

2. tévhit

A hosszabb élettartamú tehenek rontják a telep fenntarthatósági esélyeit Chuck Sattler (a Select Sires genetikai programért felelős alelnöke): Életciklus-elemzéssel értékeltük a selejtezési arány hatását az üvegházhatású (GH) gázok kibocsátására egy kétezres árutermelő holstein-állományban. A modell minden paraméterét változatlanul hagyva összehasonlítottuk az ágazatban átlagosnak tekinthető 37%-os selejtezési arányt egy 30%-os verzióval. A kisebb selejtezési ráta csökkenti a telepen található tehenek és üszők számát, és elmozdítja az állomány összetételét a harmadik vagy többedik laktációsok irányába (ugyanazon tejmennyiséget kevesebb tehén állítja elő, és kevesebb utánpótlásra van szükség). Minthogy az idősebb tehenek többet termelnek, a telep teljes ECM hozama (energy-corrected milk) 1%-kal nagyobb, mint a többet selejtező változatban, továbbá az emésztésből származó (enterikus) metánkibocsátás csökken, hiszen kevesebb állatról beszélünk. Ezen hatásokat együttesen f gyelembe véve az enterikus metánintenzitás 3,1%-kal, a teljes GH-intenzitás 4,2%-kal kisebb az alacsonyabb selejtezési ráta esetében.

Ahhoz, hogy növeljük az idősebb tehenek arányát az állományban, szükség van bizonyos genetikai prioritások követésére. Ilyenek a masztitisz-rezisz-
tencia, a sántaságrezisztencia és a fertilitás beépítése a tenyésztési programba. A HHP$ szelekciós index használatával olyan teheneket állíthatunk elő, amelyek ezekre az idősebb teheneket jobban érintő betegségekre kevésbé hajlamosak, így válik elérhetővé az alacsonyabb selejtezési arány és a kisebb metánkibocsátás.

3. tévhit

Mihelyt egy tehén eléri a megtérülési pontot, le kell váltani egy nagyobb genetikai értékű üszővel Gavin Stanley (kérődző-specialista, Diamond V): Ha megnézzük egy átlagos, egészséges tehén termelési görbéjét laktációnként, azonnal látjuk, hogy a tehén számottevően egyre többet termel, ahogyan kifejlődik a szervezete. Ez mintegy 15% testsúlynövekedést jelent az első elléstől számítva addig, amíg eléri a kifejlett kori testsúlyt a harmadik laktációban.

Ugyanezen két laktáció között a tejtermelése is 15%-kal emelkedik. Az utánpótlást jelentő állomány genetikai előrelépése önmagában nem éri el a 15%-ot. Az idősebb tehenek már visszatermelték a felnevelésük költségét, és engedni kellene őket kifejteni a genetikai potenciáljukat! Egy egészséges, jól termelő idősebb tehén leváltása a legfrissebb genetikával rendelkező üszővel olyan, mintha minden évben lecserélnénk az autónkat egy új fejlesztésű duda érdekében. Ez persze nem azt jelenti, hogy a nem produktív teheneket is meg kellene tartani, hiszen a selejtezés kritériumai minden állománycsoportra érvényesek. Stratégiailag az élettartam növelése egy egészséges állományt feltételezve jól kiaknázhatlan lehetőséget teremt beef-on-dairy (húshasznú végtermék-előállító keresztezés) programhoz vagy a fölös üszők felneveléséhez értékesítési céllal. Az efféle profitnövelő opciók nem lehetségesek olyan állományokban, ahol magas a selejtezési ráta és rövid a hasznos élettartam.

4. tévhit

A hasznos élettartam csak a jó menedzsmentnek köszönhető Jeff Ziegler (a Select Sires tejhasznú tenyésztési programját vezető alelnök): Ez a vita a menedzsment és a genetika szerepét illetően a kezdetektől létezik. Tapasztalatom szerint a válasz nem egyik vagy másik, hanem a kettő együtt! Azaz a menedzsment, a genetika és a körültekintő tervezés vezet teljesítményhez és profithoz. Gondoljuk végig az alábbi egyszerű megfontolást: minőségi telepi menedzsment, takarmányozási és egészségi protokollok nélkül a gének kifejeződése korlátozott. A kívánatos környezet nélkül a tehenek nem fogják valósan megmutatni termelési, szaporodási, egészségi képességeiket, amelyeket genetikailag hordoznak.

Napjainkban, a precíziós tenyésztés korszakában, valamint a kisebb utánpótlási igény teljesülése érdekében nincs helye a lehetőségek elvesztegetésének! Akkor tudjuk a tehenek élettartamát racionálisan megnövelni, ha a színvonalas menedzsment párosul a legjobb genetika által létrehozott alapokkal.

5. tévhit

Az idősebb tehenek nem termelnek annyi tejet, mint az első és második laktációsok Ethan Haywood (genetikai specialista, Select Sires): A holstein-fríz tehenek kifejlett testméreteiket és fizikai érettségüket 48-54 hónapos korukban érik el, ami a legtöbb esetben a harmadik vagy negyedik laktációban érkezik el. Addig a szárazanyag- felvételből származó energia egy részét a növekedésre fordítják.

Így nem is érhetik el termelésben a genetikai potenciáljukat. A legjobb környezeti feltételek mellett kifejlődött tehenek kezdik megmutatni genetikai képességeiket mind a tejhozamuk, mind a takarmány-értékesítésük maximalizálásával. Így válnak az állomány legjövedelmezőbb egyedeivé.

Stratégiailag, ha elérjük, hogy minél több tehenünk érje el a harmadik, negyedik, ötödik laktációját, amikor is a profitabilitásuk a legnagyobb, javulni tud a telep hatékonysága is.

6. tévhit

A selejt tehén értéke fedezi a felnevelés költségét Albert De Vries (a tejgazdaság professzora, Floridai Egyetem): Történelmileg visszatekintve, a selejt tehén értéke kb. fele az üszőnevelés költségének. Átlagosan ez több mint 1000 dollár veszteséget jelent a tehén termelő élettartamára kivetítve.

Ez az értékcsökkenés fontos tényező abban, hogy egészséges, produktív teheneket tartsunk az állományban minél több laktáción át, hiszen így az értékcsökkenés hosszabb időtartamra oszlik szét.

A borjú értékének kisebb a hatása, mint az értékcsökkenésnek, mivel mind a beállítandó üszők, mind az egészséges idősebb tehenek adnak borjút. A napi értékcsökkenés – ami költség a tehenészetnek – éppen ezért kevesebb, ha a tehén tovább marad az állományban. Az idősebb, egészséges tehenek jellemzően több tejet is adnak, mint az első laktációsok. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a gyengén termelő, nem versenyképes fiatal teheneket nem kellene mielőbb leváltani.

A tehenet terhelő összes költség öt részből tevődik össze. Az optimális produktív élettartam (laktációk száma, ahol évente egy laktációval számolunk) az az életkor, amikor a teljes költség a legalacsonyabb. Egy ma kívánatos példával szemléltetve az ötödik laktációs, azaz az évi 20%-os selejtezés volna az optimális, azaz a legalacsonyabb költségszintű.

7. tévhit

Ha tovább élnek a tehenek, az az utánpótlás beszűküléséhez vezet (kevés üsző lesz) Greg Collins (Dairy Solutions Data and Training Support, Select Sires): A hasznos élettartammal kapcsolatos célok nem kellene, hogy befolyásolják a minőségi utánpótlás rendelkezésre állását! Minden állománynak saját magára szabott tenyésztési stratégiával kell rendelkeznie, amely biztosítja a kellő mennyiségű utánpótlást.

Hatalmas érték testesül meg a jó reprodukciós erőfeszítésekben és a tovább termelésben maradó (egészséges, jól teljesítő) tehenekben, hiszen ezek révén lehet opciókban és lehetőségekben gondolkodni. Lehet, hogy az egyik állományban a nőivarúak 38%-át rakják tejhasznú szaporítóanyaggal, a többit húshasznúval, miközben egy másik telepen 58% a tejhasznúval termékenyítettek aránya. Ezeket a százalékokat a reprodukciós mutatók, az állomány egészségi állapota, illetve a selejtezési arányok határozzák meg, illetve – végső soron – a vállalkozás céljai.

A tovább termelő tehenek tulajdonképpen egy lépést jelentenek a termelő lehetőségeinek bővítésében, abban, hogy jobban tervezhesse állománya összetételét, a saját helyzetéhez igazítva azt.

A Select Sires kidolgozott eszközöket, az állomány alakításának forgatókönyvét kínálva. Ezzel a tenyésztési stratégia kialakítása és a genetikai előrehaladás nyomon követése is elvégezhető. A programokat úgy szerkesztették meg, hogy stratégiai fázisokban rutinszerűen lehessen értékeléseket végezni a jövőre vonatkozó döntések irányításához.

Legyen szó a készletgazdálkodás tágabb megközelítéséről, illetve genetikai monitoringról, vagy akár a genomikai információk maximális kihasználásáról a kívánatos nőivarú utánpótlás és a genetikai előrehaladás biztosításával, a Select Sires képes a felhasználói igények kiszolgálására.

(Forrás: Select Sires, 2025. január)